Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Hexham fejek átka

2012.06.14

 


1972 februárjában A 11 és 9 éves Ronson fiúk northumberlandi házuk udvarán ásogattak. Tevékenységük során két kis kőfejet fordítottak ki a talajból.


A fejek nagyjából teniszlabda nagyságúak voltak, durván faragott arcvonásokkal. Méretük ellenére meglepően nehezek voltak. Az egyik fej nagyjából férfivonásokkal rendelkezett, ő a (nem túl egyedi) 'Fiú' nevet kapta, míg a másikat, a női vonásokkal rendelkezőt (ugyancsak nem túl eredeti és meglepő módon) 'Lány'-nak keresztelték. 'Lány'-ban egyértelműen volt valami boszorkányszerű: hegyes orra és mélyen ülő szemgödre ijesztővé tették. A fejek egyébként meglehetősen elnagyoltan voltak kidolgozva: szemük-szájuk helye gyakorlatilag csak ki volt mélyítve.

A fiúk a házba vitték szerzeményeiket, és innentől kezdve furcsa jelenségek történtek az amúgy békés családi otthonban. A fejek valahogy sosem abban a helyzetben voltak, ahogyan előzőleg otthagyták őket, a háztartási eszközök pedig rendre elromlottak. Egy alkalommal a fiúk kishúga arra ébredt, hogy ágya mellett a padló teli van törött üvegcseréppel. Végül azonban a legrémítőbb esemény mégsem az ő házukban történt, hanem a szomszédban.

Pár nappal a fejek felfedezése után a szomszédban élő édesanya, Ellen Dodd egy este nyűgös kislányát dajkálta, akinek a foga fájt. Ő is, és kislánya is olyasmit láttak belépni a szobába, ami nagyjából 'félig emberszerű, félig állat' teremtményre emlékeztetett. Sikoltozásukra berohant az édesapa, de a teremtmény eddigre már eltűnt. Hallották a lépései zaját, és a hangok egyértelműen arra utaltak, hogy felegyenesedve, két lábon haladt lefelé a lépcsőn.

Az apa lerohant a lépcsőn, és a hátsó ajtót nyitva találta, mintha a különös teremtmény arra távozott volna.

Nem sokkal ezután egy, a kelta történelemmel foglalkozó professzornő (Dr. Anne Ross) vette magához a fejeket. Több könyvet is publikált már, és a fejeket érdekes alanynak vélte. Több ilyen kőfej is volt a gyűjteményében, ennélfogva biztos volt benne, hogy a fejek kelta eredetűek és kb. 1800 évesek.

Dr. Ross Southamptonban élt, kb. 70 km-re Hexham-tól. Nem tudott a különös dolgokról, amit a kövek addigi tulajdonosai illetve szomszédjaik átéltek. Egyszerűen betette a két kőfejet a gyűjteményébe, a többi közé. Pár éjszakával később azonban ő is láthatta a farkasember-szerű lényt.

Békésen aludt, amikor arra riadt, hogy hideg van, és megmagyarázhatatlan félelmet érzett. Amikor feltekintett, egy félig ember, félig állatszerű lényt látott a szobája ajtajában:

A történteket a következőképpen írja le:

'Nagyjából hat láb magas volt, enyhén meghajlott. Feketének tűnt a fehér ajtó előtt, és félig ember, félig állat alakja volt. Azt mondanám, a felsőteste farkasé volt, míg az alsó teste emberi. Nagyon sötét, szinte fekete szőr fedte. Kiment az ajtón, ekkor teljesen tisztán láttam, majdeltűnt. Valamiért késztetést éreztem, hogy utánarohanjak, holott ilyet magamtól nem tettem volna. Mégis úgy éreztem, követnem kell. Felkeltem az ágyból és futottam. Hallottam, ahogy lefelé tart a lépcsőkön, majd eltűnt a ház hátsó ajtaja felé.'

Dr. Ross egyszerűen rossz álomnak minősítette a tapasztaltakat, és nem is törődött vele többet, amíg egy nap ő és férje, Richard Feacham régész arra érkeztek haza, hogy Berenice nevű lányuk magánkívül van.

A tinédzser Berenice délután négy órakor tért haza az üres házba. Amikor kinyitotta a bejárati ajtót, egy félig ember-félig farkas-szerű lényt látott maga felé szökellni. A lény a lépcsőkön tartott lefelé, majd átvetette magát a korláton, és puhán dobbanó léptekkel ért talajt.

Ezek után a professzornő és családja több alkalommal is látták a ház körül a magas, fekete, farkasszerű alakot.

Nagyjából ilyen lényt láttak a szemtanúk. A kép Damien Twardoch 'Crudity' alkotása, címe: Full Moon

A lény kedvelt megjelenési helye a lépcső volt, ahol gyakran látták-hallották, amint átugrik a korláton, puhán dobbanó léptekkel érkezik a hallba, és elrohan. Az ajtók maguktól nyíltak, minden ok nélkül. Dr. Ross úgy érezte, 'valami gonosz' van a házban, és inkább elajándékozta az egész kőfej-gyűjteményét, köztük a Hexham-ban talált kettővel.

A következő tulajdonos egy gyűjtő volt. Ő ugyan nem látta a farkasember-szerű lényt, azonban ő is határozottan állította, hogy valami gonosz jelenlétét érezte a közelükben, és ez főleg a boszorkány-vonásokkal rendelkező 'Lány'-ból áradt. A fejek ezután megmagyarázhatatlan módon eltűntek, hollétükről a mai napig sem tudni semmit.

A legrejtélyesebb a fejekben azonban a keletkezésükre adott magyarázat. Amikor a northumberlandi otthon előző tulajdonosa értesült a fejekről, azt állította, hogy azokat tulajdonképpen ő készítette a gyermekei számára, még 1956-ban, hogy ezzel szemléltesse nekik, mi a munkája.

A fejek később elvesztek a kertben. Ez tehát azt jelentette, hogy a fejek nemhogy kelta eredetűek, de még 1800 évesek sem voltak.

A fejekről egyébként készült kormeghatározás a southamptoni és a Newcastle-i egyetemeken, azonban a tesztek eredménye időközben ugyanúgy eltűnt, ahogy a titokzatos fejek maguk...

A kőfejek, amiket a ház előző tulajdonosa alkotott, állítását bizonyítandó: hogy a talált fejeket valóban ő faragta 1956-ban. Engem meggyőzött. Elég randa mind a négy.